Ebben a cikkben elsősorban nem a hibákra térnék ki, mert ezt mások már megtették, inkább azoknak megoldására. Felvázolom a problémákat, de nagyobb hangsúlyt fektetek mostani cikkemben a kiküszöbölésre. Jó olvasást! 

A leggyakoribb, és egyik legnagyobb hiba az írók körében a szóismétlés. Könnyen teszi élvezhetetlenné a fogalmazást, és sokszor lapos szókincsre utal. Ebbe a hibába Én magam is gyakran beleesek, de igyekszem kikerülni azzal, hogy sokat olvasok. Az olvasás hatására bővül a szókincs, sokkal több kifejezést ismerünk meg vele, amik közül válogathatunk alkotás közben. A fejlődés természetesen nem egy könyv kiolvasása után fog jelentkezni, de nagyon megéri, és olvasmányaink bújása közben még jól is szórakozhatunk. A szóismétlés ellen az is jót tehet, ha felkérünk egy bétát, aki ezeket kiszűri, esetleg segít kijavítani, és fejlődni.

Nagyon zavaró tud lenni, ha valaki látványos, alapvető helyesírási hibákkal ír tele egy blogot. A paródiablogok ezt is kifigurázzák, sok esetben nem túl humoros módon. A helyesírásban is sokat segíthetnek a könyvek, illetve egy béta. Ezek mellett a Word, és a Blogspot helyesírás-javító funkciója is korrigálhatja az írásainkat.

A helytelen, felszínes, vagy ezzel ellentétben a túl csicsás fogalmazásmód is olvashatatlanná teheti a blogunkat. Megint csak olvasás, olvasás és olvasás. Valamint ahhoz, hogy ne csicsázzunk túl egy-egy jelenetet, hozzájárulhat, ha éppen nem a leghevesebb érzelmeink között ülünk le a gép elé. Természetesen minden hiba kijavításához hasznos lehet, ha másnap, tiszta fejjel újra átolvassuk amit alkottunk, és a bétán véleményét is kikérjük a dologról.

Nagyon lényegesnek tartom egy blognál, hogy ne csak ömlengés legyen. Az érzelmek féktelen kiélése. Meglátszik egy blogon, ha nincs komolyan véve, hanem csak szeretet, utálat, vagy éppen pillanatnyi gondolatok vannak kiírva egy ideges elméből a netre. Ez a leggyakrabban a fanfictionöknél észrevehető, és nagyon unalmassá, átélhetetlenné tudják tenni a fejezeteket. Az érzelmek kiadására inkább egy személyes, naplószerű blogban van hely.

A fejlődéshez hozzájárul, ha figyelünk a reakciókra. Ha tízből kilenc ember azt írja nekünk vissza kommentben, illetve chaten, hogy borzalmas, amit csinálunk, akkor (ha kulturált) érdemes adni a szavukra. Persze nem szabad átesni a ló túlsó oldalára: Figyeljük, fogadjuk a reakciókat, de ne másoknak írjunk, illetve ne úgy, ahogy azt mások akarják.

Gyakran szoktam gyakorlott kirtikaírókat felkeresni, ha őszinte véleményre van szükségem, elfogultság nélkül. Vannak igazán tehetséges bloggerek és bloggerinák ebben az ágazatban, és sokszor nagyon hasznos dolgokat tudnak mondani a kinézettel, illetve magával az írással kapcsolatban. Ehhez persze nagyon fontos, hogy jól fogadjuk a kritikát, és ne csak megsértődjünk az olvasásuk közben. Fejlődni nem szégyen, elutasítani és menni a saját fejünk után annál inkább. Senki sem profiként kezdi, ezt észben kell tartani!

Remélem segíthettem, köszönöm, hogy végigolvastad!
Sikeres fejlődést kívánok,
QuinnLinette